A darab alapjául szolgáló norvég népmese az ősi mesekincsben gyakran megjelenő „állatvőlegény“- motívum egyik legszebb példája: a hősnőnek nagy utat kell bejárnia, hihetetlen kalandokban kell részt vennie, hogy kiszabadíthassa szerelmét, a jegesmedve alakjában megjelenő elátkozott királyfit. A kalandos út során életre kelő erdő, hatalmas troll, és jégszívű királykisasszony hátráltatja, míg három titokzatos, sors- és meseszövő asszony segíti, hogy eljuthasson kedveséhez a világvégi palotába, keletre a Naptól, nyugatra a Holdtól.
 

A mese tündére csak akkor látogatja meg az embereket, amikor kedve szottyan – olvashatjuk Andersen történetében. No, de, ha nem jön? Ha nem találjuk sem az asztalfiókban, sem az ágy alatt, se a nevetés, se a sírás határán? No, olyankor el kell indulni megkeresni. Így tesz főhősünk, Regelaki Pömpöllér is. Ám nem a mesetündérrel, hanem a lápi boszorkánnyal találkozik, aki mesél neki a lidércekről. Bizony segítségre van szükség, mert a lidércek már a városban vannak. Ember legyen a talpán (s afölött is), aki összeszedi, és visszahozza őket a lápi világba, mielőtt összezavarják az emberek lelkét. Főhősünk el is indul, s megteszi, amit megkövetel a hősi lét. Aztán csak gondolkodhatunk, hogy akkor most megtalálta a mese tündérét vagy sem? (Segítek: megtalálta.)

Lázár Ervint, a nagy mesemondót, senkinek nem kell bemutatni. Meséit, hőseit jól ismerik kicsik és nagyok egyaránt.
A hazudós egér története mulatságos, és egyben bölcs példázata annak, hogy mi a különbség a hazugság és az álmodozás, a történetmesélés, a költészet között. Hazugság-e reményt adni valakinek, aki rászorul a bíztatásra? A mi füllentős hősünk az erdő sok lakóját húzza ki a csávából különös históriáival. Kedvesen, sokszínűen „hazudozza” végig a mesét, hogy végül elégedetten térjen otthonába, hiszen ma is segített másokon.
Az előadás saját kis báb-világot hoz létre Lázár Ervin kedves állatfigurái segítségével, sok játékörömmel és sok szeretettel.

A Hedry Mária által írt Szenvedély és hűség című történelmi monodráma a száműzött Zrínyi Ilona hajóútján játszódik le, az úton, melyen Törökországba tart a száműzetésben élő Thököly Imréhez, férjéhez. A darab tömören ragadja meg Zrínyi Ilona életének fontos pontjait, s ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját a dráma lehetőségeit kihasználva. Az előadás része az Ady Endre Társaság Nagy Magyar Asszonyok sorozatának.

Heinrich von Kleist klasszikus kisregényének új színpadi adaptációja egy olyan ember történetét mutatja be, aki az igazságszolgáltatás érdekében hajlandó a végsőkig elmenni. Kohlhaas Mihály lókereskedő “a maga korában az egyik legderekabb, ugyanakkor legelvetemültebb ember”. Egy napon, vásárra menet, a tronkai Vencel területén Kohlhaas két lovát jogtalanul lefoglalják. Később méltatlan állapotban kapja vissza a lovakat, és hiába próbál törvényes úton kártérítést igényelni. Kérésének sokadik visszautasítása után nem tehet mást, mint hogy ő maga próbál igazságot szerezni, bármi áron.

A kripli Martin McDonagh, világhírű ír származású filmrendező, dráma- és forgatókönyvíró műve, az  Aran sziget című trilógia első darabja.
A történet az 1930-as évek Írországában játszódik, egy eldugott kis szigeten. Inishmaan földjére a külvilág hírei – például az, hogy Németországban egy „különös bajszú” férfi lett az állam vezetője – csak nagy ritkán, vagy talán sohasem jutnak el. A világ többi része elől elzárt, maroknyi közösség tagjai mániákus alakokként elevenednek meg. Végeláthatlan, megszállott piszkálódásaikkal már-már az őrületbe kergetik egymást, közösségüket mégis különös, egymás iránti ragaszkodás tartja össze, mely egészen bensőségessé teszi a sziget groteszk világát. Ettől a látszólag feloldhatatlan ellentmondástól válik McDonagh műve valódi fekete komédiává.
A létezés peremén imbolygó szigetlakók között Billy Claven a fekete bárány, a „kripli”, az örökös céltábla, akinek legfőbb „mániája” a – talán túlzásba vitt – remény és a hit. Remény egy olyan szerelemben, amely sosem kerülhet viszonzásra, és makacs hit abban, hogy többre hivatott, mint a sziget lesajnált, sánta bolondjának lenni.
Egy nap Billy megtudja, hogy a szomszédos szigeten egy amerikai filmet forgatnak. Ráveszi a stábot, hogy vigyék magukkal Hollywoodba, ahol egy napon talán híres filmcsillag válhat belőle. De sikerül-e vajon végleg maga mögött hagynia szülőföldjét, ahol a rem&...